Egy idős bácsi bemegy a templomba, leül az első sorba, és odaszól a papnak: – Tisztelendő úr, volna egy kérdésem. Imádkozom minden nap, de nem érzem, hogy Isten válaszolna. Mit tegyek? A pap komolyan néz rá, majd azt mondja: – Beszéljen úgy Istenhez, mintha a legjobb barátja lenne. Nyíltan, egyszerűen. A bácsi bólint, és másnap
Egy állásinterjú előtt a jelentkező nagy vonalakban már tudja, hogy mire számíthat. Legalábbis abban az esetben, ha vette a fáradtságot, és megpróbált felkészülni rá. De megesik, hogy az élet átírja a forgatókönyvet, és belecsöppen az ember egy olyan állásinterjúba, amilyenben még nem volt része. Ez történhet az önhibájából, és rajta kívül álló okokból kifolyólag is.
A pap bemegy a kocsmába, hogy megkeresse a sekrestyést, aki rendszeresen ott időzött. A kocsmáros ránéz, és így szól: – Tisztelendő atya, mit hozhatok? – Egy pohár vizet, fiam – feleli a pap. Leül az asztalhoz, de a kocsmáros csak áll, vakarja a fejét. – Valami baj van? – kérdi a pap. – Tudja, atyám…
Két rendőr járőrözik az utcán. Az egyik megszólal: – Te, miért van az, hogy mindig ketten járunk? A másik: – Azért, mert így biztonságosabb. – De miért pont ketten? – Hát gondolj bele: ha egy betörőt látunk, egyikünk lefogja, a másik meg bilincsel. – És ha kettő betörőt látunk? – Akkor te lefogod az egyiket,
Egy falusi kocsmában ül három barát: a tanító, a kovács meg a postás. A tanító sóhajt: – Olyan sokat tanítok, mégse tanul senki semmit… A kovács így szól: – Én meg reggeltől estig kalapálok, mégis mindig van mit javítani. A postás megvonja a vállát: – Én legalább biztosra megyek. Bedobom a levelet a postaládába, aztán
A gyerekek aztán nem köntörfalaznak, amikor beszédre nyitják a szájukat. Kendőzetlen őszinteséggel mondják a véleményüket és a gondolataikat. A felnőttek világában ez már nem megszokott, így aztán a gyerekek egy-egy őszinte megszólalása felérhet egy jól irányzat gyomrossal a felnőttek számára. Gyerekek környezetében azért idővel megedződik az ember, és szépen lassan annyira hozzá szokik a őszinteségükhöz,
Egy férfi elhatározza, hogy életmódot vált, és beiratkozik egy edzőterembe. Első nap odamegy az edzőhöz: – Figyelj, szeretném, ha olyan testem lenne, mint a színészeknek a filmekben! Az edző ránéz, majd így szól: – Oké, kezdjük az alapoknál. Hány fekvőtámaszt tudsz csinálni? – Attól függ… egymás után, vagy naponta? Az edző sóhajt: – Jó, akkor
Igazán kifejező emberi gesztus, ha valaki a kezébe temeti az arcát. Olykor még beszédesebb is tud lenni, mint a kimondott szó. Főleg akkor, amikor valami olyat látunk vagy hallunk, ami minden észszerűséget sutba dob, és nekünk semmilyen frappáns megjegyzés nem jön ki a szánkon. Legalábbis olyan nem, ami megfelelően kifejezné azt, amit gondolunk és érzünk
Egy gazdag üzletember úgy dönt, hogy vesz magának egy menő autót. Bemegy a szalonba, és kinéz egy gyönyörű sportkocsit. Az eladó: – Uram, ez a modell nemcsak gyors, de okos is. Beszélni tud, és figyelmezteti a sofőrt, ha baj van. Az üzletember felnevet: – Ugyan, ez biztos csak reklámfogás. De azért megveszi. Másnap felvág vele
Egy férj és a szőke felesége este tévét néznek. A férj egyszer csak megszólal: – Drágám, szerintem túl sokat vásárolsz online. A feleség kikerekedett szemmel ránéz: – Ezt hogy érted? – Hát… ma három futár csengetett, és mindegyik nálad hagyott egy csomagot. A szőke mosolyog: – Az nem vásárlás, hanem meglepetés! – Meglepetés? – csodálkozik
