Farkas azt hitte, ő a történet vége… Nyuszika viszont tudta, hogy ez csak a FELVÉTEL ELEJE 😳🎥

A madarak csiripeltek, a szél fújt, minden olyan békés volt, hogy az már provokatív.
Ekkor megjelent Farkas.
Lassan.
Magabiztosan.
Úgy, ahogy az jelenik meg, aki tudja, hogy ő a történet vége.

„Na, Nyuszi” – mondta Farkas.
„Na, Farkas” – felelte Nyuszika.
Farkas megállt.
Ez volt az első hiba.
„Nem futsz?”
„Ma nem.”

„Beteg vagy?”
„Nem.”
„Imádkozol?”
„Nem.”
„Akkor mi van veled?”
Nyuszika tovább rágta a répát.
„Ma önismereti napom van.”

Farkas felnevetett.
„Az nem segít, amikor megesznek.”
„Tudom” – bólintott Nyuszika.
Farkas közelebb lépett.
„Tudod, mi a különbség köztünk?”
„Te azt hiszed, ez vadászat” – mondta Nyuszika.
„És?”
„Én meg tudom, hogy ez tárgyalás.”

Farkas megállt.
Második hiba.
„Miről tárgyalunk?”
Nyuszika körbenézett az erdőben.
„Arról, hogy ki mit veszít.”
Farkas morogni kezdett.
„Te mit veszíthetsz?”
Nyuszika mosolygott.
„Én? Maximum a répakészletemet.”

„És én?”
Nyuszika eldobta a répát.
„Te az idődet.”
Csend lett.
A fák is figyeltek.
Farkas közelebb hajolt.
„Nem értelek.”
„Tudom” – mondta Nyuszika. „Ez a harmadik hiba.”

Farkas ingerült lett.
„Ne húzd az időt!”
„Pont azt csinálom.”
Ekkor megszólalt egy telefon.
Farkas körbenézett.
„Mi ez?”
„Az enyém” – mondta Nyuszika.
Nyuszika felvette.
„Igen… igen… látom… rendben.”
Letette.

Farkas idegesen:
„Kinek telefonáltál?”
Nyuszika felnézett.
„A statisztikának.”
„Milyen statisztikának?”
„Annak, amelyik szerint az erdőben a legtöbb farkas nem attól tűnik el, hogy megeszi a nyulat…”
Farkas:
„Hanem?”

Nyuszika lassan felállt, leporolta magát, és a szemébe nézett.
„Hanem attól, hogy túl sokan LÁTTÁK.” 😳🐰🐺💥
Farkas mögött ekkor egyszerre felvillant:
egy kamera,
egy drón,