🚕 „A taxis és az igazság pillanata”
Egy nő beszáll egy taxi hátuljába, leül, hátradől.
A taxis mosolyogva kérdi:
– Hova lesz a fuvar, hölgyem?
– Csak egyenesen, aztán majd szólok.
A taxis biccent, elindul.
Pár perc múlva a nő előredől, finoman megérinti a taxis vállát.
A taxis felvisít, felugrik az ülésen, áthúzza a kormányt, majdnem neki megy egy villanyoszlopnak.
Fékeznek, a kocsi nagyot ránt, a nő rémülten kérdezi:
– Úristen! Jól van?!
A taxis lihegve:
– Hölgyem… még egyszer ne érjen hozzám ilyen váratlanul!
A nő megilletődve:
– Jaj, ne haragudjon! Nem akartam megijeszteni…
– Nem… nem maga tehet róla – mondja a taxis remegő hangon. – Látja… ez az első napom taxisofőrként.
A nő elmosolyodik:
– Értem… és előtte mit csinált?
A taxis nagyot sóhajt:
– Tizenöt évig halottasházi sofőr voltam.
A nő elnéz a taxisra, majd ennyit mond:
– Na… legalább az út közben nem szokott panaszkodni senki.
A taxis bólint:
– Nem bizony… és mindig pontosan odaértem velük! 🤣
