🔴 A feleség a hálóban áll, kezében egy nadrággal, mint aki épp döntést hoz a háztartás jövőjéről.
🔴 A férj az ágyon ül, bűnbánó arccal, mint egy diák, akit felelésre szólítottak.
– Ez meg mi a folt a nadrágodon? – kérdezi a feleség.
– Csak kávé.
– Kávé? Éjfélkor?
– Igen, éjjeli műszakos voltam… a kanapén.
– És a rúzsnyom?
– Az… az újfajta koffein.
– Szóval kávé és rúzs együtt?
– Igen, Latte Love.
– Tudod, mit, Pisti? Legközelebb inkább feketekávét igyál – de koporsóból! 😂
+1VICC
Péntek este volt.
A házban fura nyugalom uralkodott – az a fajta, ami mindig vihart jelent.
A férj, Zoli, a nappaliban ült, kezében a telefon, és épp úgy tett, mintha nagyon elfoglalt lenne.
A feleség, Ági, a konyhában sertepertélt, de közben úgy csattogtak a tányérok, mint egy dobpergés a kivégzés előtt.
– Zoli! – kiáltotta végül Ági.
– Igen, drágám? – felelte a férj óvatosan.
– Emlékszel, mit ígértél múlt héten?
– Hogy… megpróbálok kevesebbet internetezni?
– Nem.
– Hogy segítek a házimunkában?
– Nem.
– Akkor nem tudom, mire gondolsz.
– Pont ez a baj. Arra, hogy elmegyünk végre együtt valahová.
Zoli lassan letette a telefont.
– Ó, igen… persze, csak még nem döntöttük el, hová.
– Én eldöntöttem.
– Na, az jó hír! Hová?
– A lakásba.
– Tessék?
– Igen, körútra. A takarítós körútra!
A férj arca megfagyott.
– Ez most komoly?
– Teljesen. A nappalival kezdjük.
– Én azt hittem, pihenni megyünk.
– Pihenhetsz… vasalás közben.
Zoli mély levegőt vett, majd lassan felállt.
– Drágám, te mindig olyan dolgokat találsz ki, amik ellen nehéz érvelni.
– Mert logikus vagyok.
– Nem, mert félek tőled.
Ági mosolygott, de az a mosoly nem volt biztató.
– Na, gyere, segítesz kiporszívózni.
– Én? De te olyan ügyesen csinálod!
– Most tanulni fogsz.
– Nem lehet inkább online kurzuson?
A feleség csak rápillantott.
– Azt akarod, hogy a szomszéd hallja, ha kiabálok?
– Már hallja, csak még nem tudja, miért.
Zoli fogta a porszívót, bekapcsolta…
…de az csak zümmögött, nem indult el.
– Látod, elromlott! – mondta lelkesen.
– Nem, csak nincs bedugva.
– Á, technikai hiba. Akkor majd én tartom a kábelt.
Ági lassan közelebb lépett.
– Zoli, ha most nem takarítasz, holnap főzöl.
– Főzök? Mégis mit?
– Amit találsz a hűtőben.
– Akkor inkább porszívózok. Nem akarok újabb háborút indítani a gyomrommal.
Egy óra múlva Zoli már vörös fejjel forgatta a szőnyeget, miközben Ági elégedetten nézte.
– Na, látod, megy ez!
– Igen, de miért érzem úgy, mintha beosztott lennék a saját házamban?
– Mert vagy.
– És mikor kapok fizetést?
– Minden este vacsorát.
– És ha nem vagyok éhes?
– Akkor alvás nélkül maradsz.
Végül befejezték a takarítást.
Zoli összeesett a kanapén, mint egy hős, aki túlélte a házassági háborút.
– Drágám, ez borzalmas volt.
– Ugyan, csak rutin!
– Én inkább szeretnék visszamenni dolgozni hétfőn.
– Miért?
– Mert a munkahelyemen legalább nem kell félni a porszívótól.
Ági leült mellé, megsimogatta a fejét.
– De nem tetted.
– Mert szeretlek.
– Na, látod, ezért élünk még együtt.
– És ha legközelebb azt mondod, hogy „körút”, biztos lehetek benne, hogy nem kell útlevelet hozni?
– Csak gumikesztyűt. 😂😂
