A tűzoltóságra délután befut egy telefon:
– Jó napot, tűz van a lakásomban!
A diszpécser komolyan kérdez:
– Hol ég pontosan?
– A fürdőszobában.
A sziréna felüvölt, a csapat indul.
Kiérnek, teljes felszerelésben, baltával, slaggal, mindennel.
A lakás ajtaját egy középkorú férfi nyitja ki fürdőköpenyben.
Nyugodt. Túlságosan nyugodt.
– Hol a tűz? – kérdezi a parancsnok.
– Bent. – mutat a fürdő felé a férfi.
Berontanak.
Nincs füst.
Nincs láng.
Csak egy kád, tele vízzel… és egy nő ül benne.
– Asszonyom, maga hívta a tűzoltókat? – kérdezi döbbenten a parancsnok.
– Nem. – mondja a nő. – A férjem.
A parancsnok a férjhez fordul:
– Uram… itt semmi sem ég.
A férj bólint.
– Tudom.
– Akkor miért hívott minket?!
A férj sóhajt egy nagyot:
– Mert azt mondta, „ha még egyszer túl forró vízben fürdök, leég a ház”.
A tűzoltók egymásra néznek.
Az egyik halkan:
– És most?
A parancsnok leveszi a sisakját, és ennyit mond:
– Uram…
– ez már nem tűzoltás. Ez párkapcsolati kárenyhítés.
A férj reménykedve:
– Tudnak segíteni?
A parancsnok kifelé indul:
– Csak annyit mondhatok…
– erre nincs elég víz a világon.
A nő utánuk szól a kádból:
– Fiúk! Ha legközelebb is forró lesz…
– jöttök?
A parancsnok visszanéz:
– Asszonyom…
– mi mindig készenlétben vagyunk. 😄🔥
