Harminckilenc üzenet… attól a fiamtól, aki már nem él
Éjjel fél kettőkor riadtam fel. A telefonom úgy vibrált, mintha élne. Mintha valami kétségbeesetten ki akarna törni belőle. Harminckilenc üzenet. Mind egyetlen névtől. Attól, akit már nem hívhatok vissza: a fiamtól. Az utolsó sor olyan hidegen ütött mellbe, hogy egy pillanatra levegőt sem kaptam: „Apa… kérlek. Siess. Félek.” Nem gondolkodtam. Nem elemeztem. Nem kérdeztem, hogy
