Egy kezdő fickó először megy el a jégpályára.
Odasétál a kölcsönzőhöz, és mondja:
– Jó napot, szeretnék korcsolyát kérni!
– Milyen méret? – kérdezi az eladó.
– Hát… lehetőleg olyat, amiben nem esem el.
A fickó felhúzza a korcsolyát, kimegy a jégre,
és már az első két méteren úgy elvágódik,
mint egy félbehajtott díszlet.
Mellettem áll egy kisfiú, ránéz, és megszólal:
– Bácsi, maga miért nem fogja meg a korlátot?
– Megpróbáltam, kisfiam, de gyorsabb volt nálam.
Valahogy feltápászkodik, újra elindul, de most hátrafelé kezd csúszni.
Kiabál:
– Hé! Valaki fékezzen le!
Erre egy edző odakiált:
– Uram, korcsolyán nincs fék!
– Akkor miért nem szóltak, mielőtt felvettem?!
Végül teljesen kicsúszik a pályáról, egy büféspult előtt köt ki.
A büfés ránéz:
– Valami mehet?
– Egy forró tea… és mondjon valami biztatót is!
A büfés elgondolkodik, majd így szól:
– Hát… legalább a jégen már mindenki előtt jár!
Még több:
Egy srác úgy dönt, lenyűgözi a barátnőjét, ezért elviszi korcsolyázni.
Még sosem állt jégen, de magabiztosan mondja:
– Ugyan, ez csak csúszkálás, mi lehet ebben nehéz?
Kilép a jégre, és azonnal úgy szétterül, mint egy eldobott szatyor.
A barátnő odasiet:
– Jól vagy?!
– Persze… csak a jég akart közelebbről megismerni.
A srác feláll, nagy levegőt vesz, és megpróbál elegánsan elindulni.
Három métert halad, majd nekiütközik a pálya szélén egy középkorú bácsinak.
A bácsi ránéz:
– Fiam, jégrevüre készülsz?
– Nem… én csak túl akarom élni.
Végül a srác megpördül, elveszíti az egyensúlyát, és pont a barátnő lábai elé csúszik.
Felnéz rá, zihálva:
– Mondd… most akkor még mindig én viszlek moziba este?
A barátnő elmosolyodik:
– Persze.
– De ma én választok filmet… te már így is eleget csúsztál a romantikával.
