Arisztid és Tasziló egy fogadáson találkoznak.

Arisztid és Tasziló egy fogadáson találkoznak.
Taszilónak feltűnik, hogy a barátja olyan búval bélelt,

mintha elhagyta volna a komornyikja.
– Mi a bajod, Arisztid?

– Barátom, nagy az én bánatom.
Szafarira mentem Afrikába. Már épp egy gyönyörű antilopot céloztam,
amikor a bozótból előugrott egy hatalmas gorilla,

kikapta a puskát a kezemből, belenézett a távcsőbe, beállította,
megtörölte a csövét,
aztán visszaadta… és még rám is morrant, hogy „biztonsági zár”!
– Hát ez szörnyű!

– Az bizony! Ennek már három hete, és azóta se egy telefon,
se egy levél… pedig ilyen gondoskodás után minimum egy szervizfüzet járna!

Még több vicc:

Orvosnál
– Doktor úr, miért fáj, ha megnyomom itt?
– És itt?

– Itt is.
– Akkor gratulálok: eltörte az ujját.

Rendőr
– Uram, miért ment át a piroson?
– Mert már rég sárga volt.

– Az nem mentség!
– Tudom, azért siettem, nehogy zöld legyen.

Munkahely
– Főnök, előléptetést kérek!
– Miért?

– Mert mindenki hallgat rám.

– Tényleg?
– Igen… amikor azt mondom, „én megcsinálom”, mindenki megkönnyebbül.

Kocsma
– Pincér, ez a leves sós!
– Igen uram, a szakács sírva főzte.

– Miért sírt?
– Mert megkóstolta.

Család
– Apa, miért hívnak téged “villámnak”?
– Mert gyors vagyok.

– De anya azt mondta, mert mindig későn csapsz le.