A feleség szombat reggel mondja:
– Pistikém, menjünk el a plázába, csak nézelődöm!
Na, én tudtam, mit jelent ez. A nő sosem nézelődik, csak felderít, mint a honvédség drónja vásárlási hadművelet előtt.
Mondom neki:
– Jó, de akkor parkolok a kijárathoz közel.
– Minek?
– Hogy legyen esélyem elmenekülni, ha kijön az első akciós táska.
Két óra múlva már három szatyorral jön, vigyorog, mint aki nyert a lottón.
– Képzeld, mindent féláron vettem!
– Az jó – mondom –, csak mondd meg, mihez képest volt féláron.
Mire ő:
– Hát az eredeti árhoz képest!
– Aha… szóval megint spóroltál egy havi fizetésem.
Hazafelé megkérdezi:
– Nem örülsz, hogy együtt töltöttük a napot?
Mondom:
– Dehogynem! Csak nem tudtam, hogy a mennyországba a plázán keresztül vezet az út… és ott hagyják az ember lelkét a kasszánál.
Még több vicc:
A feleség: „Csak egy cipőt nézek.”
A férj: „Én meg csak egy életbiztosítást kötök.”
A pláza a nőknek szórakozás.
A férjeknek: parkolási büntetéssel fűszerezett meditáció.
A feleség vásárol, a férj vár.
Ez a modern házasság: ő költ, én fejlődöm türelemből.
A feleség a plázában: „Ezt muszáj megvennem, akciós!”
A férj: „Én is akciós vagyok, mégsem viszel haza örömmel.”
A férfi a plázában olyan, mint a wifi:
mindenki tudja, hogy ott van, de senki se használja.
A feleség: „Szerinted ez jól áll?”
A férj: „Drágám, már öt órája bármit mondok, az rossz válasz.”
Plázában házasságot menteni?
Ugyan, ott csak bankkártyát lehet tönkretenni.
A feleség a próbafülkében: „Ne nézz ide!”
A férj: „Nyugi, már rég lemerült a lelkesedésem.”
A plázában kétféle férj van:
az egyik cipőket cipel, a másik a cipőbolt előtt imádkozik.
A feleség boldogan: „Képzeld, spóroltam húszezret!”
A férj: „Igen… de előtte elköltöttél százat.”
