A feleség a konyhában áll, kezében egy bevásárlólistával, mint egy haditervvel. A férj az asztalnál ül, kávéval a kezében, mint aki előre búcsút int a békének.

🔴 A feleség a konyhában áll, kezében egy bevásárlólistával, mint egy haditervvel.
🔴 A férj az asztalnál ül, kávéval a kezében, mint aki előre búcsút int a békének.

– Drágám, ugye megveszed, amit írtam? – kérdezi a feleség.
– Persze, szívem.
– És nem veszel semmi feleslegeset!
– Soha! – feleli komolyan a férj.
Két órával később hazajön.
– Hoztál mindent? – kérdezi a nő.
– Igen! Kenyeret, tejet, sajtot, meg… ezt.
– Mi az a hatalmas doboz?
– Egy elektromos grillsütő, Bluetooth-on vezérelhető, hőmérséklet-appal!
– De minek az nekünk?!
– Hát hogy én is érezzem, milyen az, amikor valaki forrón szereti, amit csinál! 😂🔥

+1VICC
🔴 Vasárnap délután volt.
A feleség, Nóra, a nappaliban ült, és egy magazint lapozgatott „Hogyan változtasd meg a férjed 10 lépésben” címmel.
A férj, Bence, a kanapén feküdt, távirányítóval a kezében, mint aki már túl van a reményen.

– Bence – szólalt meg a feleség. – Szerinted romantikus vagy?
– Persze! – mondta a férj büszkén. – Csak ritkán gyakorlom.
– Igen, és az utolsó alkalom mikor volt?
– Hát… amikor visszahoztam a tálcát, amin a vacsorát hoztad.
– Az nem romantika, az túlélés!
– Akkor… amikor megdicsértem a főztödet?
– Az négy éve volt!
– Négy? Úristen, repül az idő, ha az ember boldog!
Nóra letette a magazint. – Bence, te valaha komolyan veszel bármit is, amit mondok?
– Persze, drágám. Csak nem mindig reagálok, mert akkor vita lesz.
– Szóval inkább nem válaszolsz?
– Pontosan. A csend a házasság titkos védelmi rendszere.
– Aha… és ha én is hallgatnék?
– Az lenne a legszebb nap az életemben.
– Tessék?!
– Mármint… a leghalkabb!

Csend. Az a fajta csend, amiből csak baj lehet.
Nóra lassan felállt, és az ajtóhoz ment.
– Hová mész? – kérdezte Bence.
– Elmegyek a barátnőimhez.
– Szuper! Akkor végre lesz időm pihenni.
– És ha nem jövök vissza?
– Akkor… legalább biztosan tudom, hogy nyertem egy kis időt, mielőtt anyósod hív.
– Te, Bence… szerinted normális, hogy neked mindenre van poénod?
– Nem. Ez önvédelem.
– És ha egyszer nem nevetek rajtuk?
– Akkor jön a vészhelyzeti terv B: elmosogatok.
– Aha! Akkor sose jön elő az a terv.
– Néha gyakorolom képzeletben.

Ekkor megszólalt a telefon.
Nóra rápillantott, majd elmosolyodott.
– Anyám írt.
– Na tessék! Már megint a védelmi rendszered aktiválódott.
– Azt írja: „Jól viselkedik a férjed?”
– Mit válaszolsz? – kérdezte Bence.
– Hogy a férjem aranyos.
– Látod? Mégiscsak szeretsz.
– Mert az „aranyos” azt jelenti: „túl érett ahhoz, hogy lecseréljem, de túl buta ahhoz, hogy békén hagyjam.”
– Hát köszönöm szépen, drágám.
– Szívesen.
– Tudod, mit mondok erre?

– Mit?
– A házasság olyan, mint a mosogatógép.
– Tessék?
– Ha nem pakolod jól, zörög, ha túlpakolod, elromlik, és ha kihúzod a dugót, végre csend lesz.
Nóra nagyot nézett. – Ezt meg honnan szedted?
– A netről. „Túlélési tippek házas férfiaknak”.
– És működik?
– Még nem tudom. A kommentelők 80%-a özvegy.
– Hát, ha így folytatod, te is a statisztikába kerülsz.
– De legalább lesz rólam egy szép poszt: „Elhunyt, de legalább vicces volt.” 😂😂

+1VICC
🔴 Kedd este volt, esett az eső, és a házban olyan csend honolt, mint vihar előtt.
A férj, Peti, a nappaliban ült, laptop előtt, úgy tett, mintha dolgozna.
A feleség, Kata, a konyhában zörgött az edényekkel — nem főzött, csak üzent.
Minden fémes csörömpölés azt mondta: „Figyelj rám, vagy meghalsz.”

Peti óvatosan benézett a konyhába.
– Drágám, minden rendben? – kérdezte óvatosan.
– Persze – felelte Kata azzal a hanggal, amiből a férjek tudják: semmi sincs rendben.
– Biztos?
– Igen.
– Mert úgy zörögsz, mint egy bosszúra készülő szellem.
– Akkor legalább hallod, hogy létezem.
Peti bólintott. – Ezt nehéz lenne nem hallani.
– Tudod, mit vettem ma észre? – kérdezte Kata.
– Hogy a kanalaknak is lelkük van?
– Hogy három hete nem vittél le szemetet!
– Az nem igaz!
– De az! A kuka már kinyílt magától, és szag alapján hívta a rokonait.
– Akkor legközelebb ő viszi le magát!
– Peti, komolyan… egy kicsit több segítség jól jönne!
– Én segítek!
– Miben?

– Hát például… bátorítalak, amikor takarítasz.
– Ez nem segítség, ez kommentár.
– Ugyan már, minden hősnek kell narrátor!
Kata megállt, és olyan pillantást vetett rá, amitől egy erdei medve is elgondolkodna az életéről.
– Tudod, mi a baj veled, Peti?
– Csak egyet mondj, hogy tudjam, melyikkel kezdjem.
– Te mindig megmagyarázod, miért nem tudsz valamit megcsinálni!
– Ez nem magyarázat, ez tényfeltárás!
– Hát a tény az, hogy most azonnal levinnéd a szemetet.
– De esik!
– Nem fogsz elolvadni.
– Nem, de a motivációm biztos.

Csend. Kata karba tette a kezét.
Peti felállt. – Jó, leviszem. De csak mert félek, hogy a kuka előbb megy ki, mint én.
Ahogy kilépett az ajtón, a szomszéd odaszólt:
– Na, Petikém, újra száműztek?
– Nem, csak tárgyalást folytatok a hulladékkal.
– És ki nyer?
– Mindig az asszony.

Visszatérve Kata már várta.
– Na, végre! – mondta elégedetten. – Látod, ha akarsz, tudsz segíteni.
– Igen, csak a motivációs trénerem hiányzott.
– Az én vagyok.
– Az biztos. Csak kár, hogy nálad minden tréning úgy kezdődik: „Peti, azonnal…!”
– Akkor legalább gyorsan tanulsz.
– Azt hiszem, ez már Stockholm-szindróma.
– Az meg mi?
– Amikor megszereted a fogvatartódat.
– Jaj, Peti…
– Ne is mondd, tudom: „Még van egy kis szemét a kukában.”
– Nem, csak azt akartam mondani, hogy te vagy az egyetlen férfi, aki képes 10 perc alatt filozófiát csinálni abból, hogy lusta levinni a szemetet.
– Köszönöm, drágám. Ez az első dicséreted a héten.
– Az utolsó is, ha nem mosogatsz el.
– Rendben. De csak ha elmondhatom közben, hogy ez is egyfajta meditáció.
– Miért?
– Mert minden egyes tányérnál elgondolkodom: miért nem rendelünk inkább pizzát? 😂😂