Egy férfi késő este hazafelé tart, és leinti a taxit.
Beül hátra, a sofőr elindul.
A város kihalt, csak a lámpák fénye villog az úton.
Pár perc múlva a férfi rájön, hogy elfelejtett szólni, merre menjenek pontosan.
Finoman előrehajol, és megérinti a taxis vállát:
– Bocsánat, a következő sarkon majd balra forduljon!
A sofőr hirtelen felsikít, kirántja a kormányt,
a taxi felhajt a járdára, nekimegy egy kukának,
majd centikkel áll meg egy kirakat előtt.
A férfi halálra váltan kapaszkodik, majd lihegve megszólal:
– Jézusom, ember, csak megérintettem a vállát! Mi ütött magába?!
A taxis reszkető kézzel leállítja a motort,
mély levegőt vesz, majd így szól:
– Uram… ne haragudjon… ez az egész az én hibám…
– Micsoda? – kérdi a férfi értetlenül. – Csak hozzáértem!
A taxis:
– Tudja… maga az első utasom…
– De hát… mi ebben olyan ijesztő? – csodálkozik a férfi.
A taxis lehajtja a fejét, és így folytatja:
– Az elmúlt húsz évben…
– Igen? – hajol közelebb a férfi.
– …a halottaskocsit vezettem!
