Megfejtés:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
1. A probléma meghatározása
Adott egy zárt kőcella, ahol az egyetlen kijárat (a vasajtó) hozzáférhetetlen, és a falak alatt sem lehet kijutni a mély alapozás miatt. A rabnál csak egy ásó van, és a padló földből készült.
2. A félrevezetés (A csapda)
A legtöbb ember agya az ásó láttán azonnal az alagútra fókuszál. Ez egy rögzült gondolati séma: ásó = lyuk a földbe. A feladvány azonban kimondja, hogy az alagút sikertelen, mert az alapozás túl mély. Itt akad el a legtöbb próbálkozó.
3. Az erőforrás újragondolása
A megoldás kulcsa nem az, amit a rab kiváj a földből (a lyuk), hanem az, amit létrehoz a kiásott anyagból.
Amikor ásol egy gödröt, két dolgod lesz: egy lyuk és egy földhalom.
A rab rájött, hogy a lyuk nem viszi ki, de a földhalom igen.
4. A konkrét megoldás (A „Létra-technika”)
A rab elkezdett egy mély gödröt ásni a cella közepén.
A kiásott földet nem szórta szét, hanem egyetlen nagy kupacba hordta össze, közvetlenül a cella legmagasabb pontja (például egy tetőablak vagy szellőző) alá.
Ahogy a gödör mélyült, a földhalom úgy emelkedett.
Végül a halom olyan magas lett, hogy a rab fel tudott rá állni, és kényelmesen elérte a mennyezeti nyílást, amin keresztül kimászott a szabadba.
A tanulság: Néha nem a „kijáratot” kell keresni ott, ahol nincs, hanem az akadályból (a földből) kell építeni egy hidat a szabadság felé.
