Az öreg székely ül a hintaszékében az udvaron.
Egyszer csak egy limuzin gurul a ház elé.
Kiszáll belőle egy öltönyös ember és azt mondja:
– Emlékszel rám, apám, én vagyok a fiad, akit elküldtél 10 éve a városba dohányért.
Azóta meggazdagodtam, megnősültem és híres lettem.
– Jó, jó, – mondja a székely – de hol a dohány?
+1VICC
A férj belép a hálószobába, és látja, hogy a felesége a tükör előtt áll, kezében mérőszalag, olyan arccal, mintha a gravitációval készülne perbe szállni.
– Mit csinálsz, drágám? – kérdezi a férj óvatosan, mert már megtanulta: a mérőszalag sosem ártatlan.
A feleség lassan felé fordul.
– Csak ellenőrzök valamit.
A férj idegei azonnal készenléti állapotba kapcsolnak.
– Mit… pontosan?
– A ruhásszekrényt.
A férj megkönnyebbül.
– Áh! Azt hittem, engem mérsz.
A feleség elmosolyodik.
– Nem. Téged már tegnap lemértelek.
A férj ledermed.
– Tessék?!
A nő jegyzetfüzetet vesz elő. Igen. Jegyzetfüzetet.
– Felírtam mindent. Magasság, szélesség, reakcióidő, amikor megkérdeztem, „emlékszel, mit mondtam tegnap?”
A férj próbál viccelni:
– Ez valami játék?
A feleség szárazon:
– Inkább kutatás.
A férj idegesen nevet.
– És mire jutottál?
A nő sóhajt, és kimondja az ítéletet:
– Arra, hogy nem a szekrény kicsi…
A férj már érzi a végzetet.
– …hanem te nem férsz bele abba a gondolatba, hogy emlékezned kellene arra, amit mondok.
A férj csendben áll egy pillanatig, majd megszólal:
– Akkor… vegyünk nagyobb szekrényt?
A feleség visszafordul a tükörhöz:
– Nem. Nagyobb memóriát.





















