A férj és a feleség vacsoráznak, amikor megszólal a telefon.
A feleség felveszi, hallgat pár másodpercig, majd sóhajt:
– Jaj… anya.
A férj már az első szónál összerezzen:
– Mi történt?
– Azt mondja, elromlott a fűtés nála… és nagyon fázik.
A férj gyanakodva:
– És?
– És… megkérdezte, hogy nem jöhetne-e át pár napra.
A férj leteszi a villát.
– Pár nap…?
– Igen.
– Az a “pár nap”, ami tavaly három hét volt?
A feleség próbál kedves lenni:
– Most tényleg szüksége van ránk.
A férj sóhajt:
– Jó. De csak addig, amíg megjavítják a fűtést.
Másnap megérkezik az anyós. Nagy táskával, két szatyorral, és egy külön dobozzal, amit így mutat be:
– Ebben csak apró dolgok vannak.
A férj belenéz… tele van papuccsal, teával, párnával, takaróval.
– Apró dolgok… három napra?
Az anyós már bent van a nappaliban:
– Jaj, de jó itt! Olyan meleg! Nálam otthon meg jégverem.
A férj kérdezi:
– És mikor jön a szerelő?
Az anyós vállat von:
– Azt mondták… valamikor a héten.
A férj halkan:
– Ez már rosszul kezdődik.
Az első nap még békés. A második napon az anyós már a konyhában rendezget.
– Aranyom, a bögréket én máshova tenném.
– És ez a serpenyő… hát ez már nem fiatal.
A férj morog a bajsza alatt:
– Nem csak a serpenyő.
A harmadik napon az anyós már a nappalit kritizálja:
– Ez a kanapé túl puha.
– A tévé túl nagy.
– A kutya túl szőrös.
A férj bólint:
– Igen. És a türelmem túl rövid.
Este a férj félrehívja a feleséget.
– Figyelj… meg kell kérdeznünk, mikor megy haza.
A feleség ideges:
– Ne légy udvariatlan!
– Nem vagyok udvariatlan. Én időpont-orientált vagyok.
Másnap reggel a férj leül az anyóssal szemben.
– Anyuka… hogy áll a fűtés otthon?
– Jaj, még nem hívtak vissza.
– Értem… és mikor hívták ki a szerelőt?
Az anyós mosolyog:
– Hát… még nem hívtam.
A férj felkapja a fejét:
– Miért nem?!
Az anyós teljes nyugalommal:
– Mert itt olyan jó meleg van.
A férj mély levegőt vesz, feláll, odamegy a termosztáthoz… és lekapcsolja a fűtést.
Az anyós rögtön:
– Jaj! Miért csináltad?!
A férj nyugodtan visszaül az asztalhoz.
– Mert így gyorsabban megjavul a fűtés mindkét lakásban.
Az anyós pislog:
– Hogy érted?
A férj mosolyog, és jön a hatalmas csattanó:
– Ha itt is hideg lesz…
– mindenkinek eszébe jut a saját otthona. 😄
