Magyar Péter már a Sándor-palota előtt is világossá tette, hogy nem kapott egyértelmű választ Sulyok Tamástól arra, hajlandó lenne-e távozni a posztjáról. Elmondása szerint a köztársasági elnök annyit közölt vele, hogy számára is fontos a jogállamiság, valamint Magyarország nemzetközi megítélése és jó hírének megőrzése, ezért mérlegelni fogja az elhangzott érveket. Minderre azt követően került sor, hogy Sulyok hivatalában fogadta Magyar Pétert, majd miniszterelnöki felkérést adott neki.
A Tisza Párt vezetője már a választási kampányban is arról beszélt, hogy kétharmados felhatalmazás esetén hozzányúlnának az Alaptörvényhez, és megpróbálnák leváltani azokat a vezető tisztségviselőket, akiket még a Fidesz emelt hivatalba. Ebbe a körbe sorolta a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék vezetőjét is. A választási győzelem estéjén rögtön távozásra szólította fel Sulyok Tamást, és ezt az álláspontját másnap, a nemzetközi sajtó képviselői előtt is megerősítette.
Ezért nem volt meglepetés, hogy a szerdai egyeztetésen ismét ugyanezt a kérést fogalmazta meg. A találkozó után Magyar Péter úgy nyilatkozott: szerinte az emberek nem pusztán új kormányt akarnak, hanem valódi rendszerszintű változást is. Úgy véli, Sulyok Tamás már nem alkalmas arra, hogy a nemzet egységét hitelesen képviselje, és nem tudja betölteni azt a szerepet sem, amely az alkotmányosság és a közjogi erkölcs védelméhez kötődik.
Magyar arra kérte az államfőt, hogy az új kabinet felállása után önként mondjon le, és ezzel segítse a még meglévő jogállami és demokratikus keretek megőrzését. Azt is jelezte, hogy ha ez nem történik meg, akkor a választóktól kapott felhatalmazásra hivatkozva alkotmánymódosítással és más jogi eszközökkel próbálják majd eltávolítani őt, valamint minden olyan közjogi szereplőt, akit az előző rendszer embereként tartanak számon.
A rendszerváltás óta még nem fordult elő, hogy hivatalban lévő köztársasági elnököt megfosztottak volna a tisztségétől. Két esetben távozott államfő idő előtt, de mindketten saját döntésből mondtak le. Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt lépett vissza, Novák Katalin pedig 2024-ben a kegyelmi ügy következményeként hagyta el a posztját. Az Országgyűlés mindkét alkalommal csak tudomásul vette a lemondást. Sulyok Tamás jelenlegi mandátuma 2029. március 4-éig tart.
Hogyan lehetne mégis eltávolítani Sulyok Tamást?
Nem véletlen, hogy Magyar Péter inkább az önkéntes távozást szorgalmazza. A köztársasági elnök leváltása ugyanis még kétharmados parlamenti többség birtokában sem egyszerű feladat, ráadásul politikailag is komoly vitákat generálna. Az eljárásban meghatározó szerep jutna az Alkotmánybíróságnak, amelynek valamennyi tagját a korábbi fideszes többség választotta meg.
Az Alaptörvény alapján az államfő csak nagyon szűk körülmények között mozdítható el: akkor, ha megsérti az Alaptörvényt, a tisztségéhez kapcsolódóan szándékosan törvényt sért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Az eljárást a képviselők egyötöde kezdeményezheti, de a tényleges megindításhoz már kétharmados támogatás szükséges. Ettől a pillanattól kezdve a köztársasági elnök nem gyakorolhatja jogköreit, a végső döntést azonban az Alkotmánybíróság hozza meg. Ha a testület úgy ítéli meg, hogy valóban megsértette az Alaptörvényt, megfoszthatja hivatalától.
Jogászok szerint ez a szabályozás fontos biztosíték. A logika mögötte az, hogy ne a parlament aktuális politikai akarata dönthessen önkényesen az államfő sorsáról, hanem legyen egy intézmény, amely elvileg független kontrollt gyakorol az eljárás felett.
Magyar Péter nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Alkotmánybíróság vezetői és tagjai távozását is felvetette. Csakhogy az alkotmánybírák helyzete még ennél is bonyolultabb. Őket a parlament még kétharmaddal sem tudja egyszerűen leváltani, mert egy alkotmánybíró elmozdításáról maguk a testület tagjai döntenek.
Felmerülhet egy másik jogi megoldás is: ha az új parlamenti többség módosítaná az Alaptörvényt, akár az Alkotmánybíróság létszámát is megemelhetné. Így új tagokat lehetne választani, és ha ezek többségbe kerülnének, elméletileg már más irányba fordulhatna a testület összetétele és döntéshozatala. Ez azonban politikailag nagyon kockázatos lenne, és sokak szerint nehezen lenne összeegyeztethető a jogállami elvekkel.
Az is elképzelhető út, hogy az új parlament kivárja, amíg egyes alkotmánybírák mandátuma lejár, és a helyükre már új személyeket választ. Ez viszont lassú folyamat. A következő ciklusban a tizenöt tag közül csak ötnek jár le a megbízatása. A legkorábban távozó bíró Czine Ágnes lehet, akinek mandátuma novemberben ér véget. Közben más vezető szereplők, köztük az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke és több tagja, még hosszú éveken át hivatalban maradhatnak.
Van egy ennél direktebb, de sokkal vitatottabb forgatókönyv is: a parlament kétharmados többséggel úgy módosítaná az Alaptörvényt, hogy magukat a köztársasági elnök eltávolításának szabályait írná át. Ebben az esetben az Alkotmánybíróságnak már az új keretek között kellene eljárnia. Ezzel azonban komoly alkotmányossági aggályok merülnének fel, hiszen nehezen védhető egy olyan szabályváltoztatás, amelyet láthatóan egyetlen konkrét politikai cél érdekében vezetnek be.
Magyar Péter közben egy teljesen új Alaptörvény megalkotását is ígérte. Elképzelése szerint ebben nemcsak politikai szereplők, hanem szakértők és ellenzéki pártok is részt vennének, a végső döntést pedig népszavazás erősítené meg. Ez azonban hosszabb távú vállalásnak tűnik, és aligha jelentene gyors megoldást Sulyok Tamás ügyében.
Van ideiglenes kerülőút is
Az új Országgyűlés előtt elvileg ott áll egy harmadik lehetőség is: az államfő ideiglenes akadályoztatásának kimondása. Az Alaptörvény alapján ezt az Országgyűlés, a kormány vagy akár egyetlen képviselő is kezdeményezheti, és elvben egyszerű többséggel el lehet rendelni. Ilyenkor a köztársasági elnök jogköreit – például a törvények aláírását vagy bizonyos kinevezéseket – az Országgyűlés elnöke veszi át.
Csakhogy ezt az utat időközben szigorították. A jelenlegi szabályozás szerint az ideiglenes akadályoztatásról szóló parlamenti döntést az Alkotmánybíróságnak is jóvá kell hagynia, ráadásul az akadályoztatás megszűnéséről már nem a parlament, hanem maga a köztársasági elnök dönthet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság megkerülhetetlen szereplő marad, és az államfő félreállítása még átmeneti jelleggel sem egyszerű.
Miért lehet ez politikailag ennyire fontos?
Magyar Péter számára azért is lehet sürgető kérdés Sulyok Tamás jövője, mert egy, a Fideszhez kötött államfő lassíthatja az új kormány munkáját. Bár a köztársasági elnök feladata alapvetően reprezentatív, a törvényhozásban mégis vannak olyan jogosítványai, amelyekkel időt nyerhet vagy késleltetheti a folyamatokat.
Az új törvények csak az államfő aláírása után léphetnek hatályba. Ezt kétféleképpen is késleltetheti. Egyrészt kérhet alkotmányossági vizsgálatot, vagyis normakontrollt: ha úgy látja, hogy egy elfogadott törvény ütközik az Alaptörvénnyel, elküldheti azt az Alkotmánybírósághoz. A testületnek ilyenkor harminc napja van dönteni. Ha alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabály visszakerül a parlamenthez, amelynek újra kell tárgyalnia az egészet.
Másrészt élhet az úgynevezett elnöki vétóval is. Ha nem ért egyet a törvény tartalmával, visszaküldheti azt megfontolásra az Országgyűlésnek. A parlament ilyenkor ismét napirendre veszi és újraszavazza a jogszabályt. Bár másodszor ugyanazzal az indokkal már nem küldheti vissza, a folyamatot így is képes késleltetni, sőt később még alkotmányossági vizsgálatot is kezdeményezhet.
Mindez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök ugyan nem tudja teljesen megállítani a törvényhozást, de érzékelhető lassulást tud előidézni. Ez politikailag kényes helyzetet teremthet a Tisza Párt számára, mert a választók gyors és látványos változásokat várhatnak a kormányváltás után. Ha a legfontosabb ígéretek már az első hónapokban elakadnak vagy elhúzódnak, könnyen kialakulhat az a kép, hogy az új rendszer nehezen indul, és a kormány energiáját belső közjogi harcok emésztik fel.
Sulyok Tamás egyelőre nyilvánosan nem reagált érdemben Magyar Péter felszólítására. A köztársasági elnöki hivatal részéről eddig csak annyit közöltek, hogy az államfő jogállását és megbízatásának feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.
via
