Egy apáca taxiba ül.
A sofőr hátrafordul, és azt mondja:
– Nővér, ne haragudjon, furcsa kérésem lenne…
– Mondja csak.
– Gyerekkori álmom volt egy apácát megcsókolni.
Az apáca elgondolkodik.
– Talán lehet róla szó… ha nőtlen, és katolikus.
A taxis örömmel felel:
– Mindkettő stimmel!
Megállnak, az apáca ad egy puszit.
A taxis elsírja magát.
– Mi történt?
– Hazudtam. Nős vagyok… és zsidó.
Az apáca sóhajt:
– Semmi baj. Én meg Béla vagyok, jelmezbálba megyek.
Még több vicc:
1.
Két apáca sétál az esti utcán.
Egyszer csak észreveszik, hogy egy férfi követi őket.
– Nővér, mit tegyünk? – kérdezi az egyik.
– Menjünk gyorsabban.
Gyorsabban mennek, a férfi is.
– Most mit tegyünk?
– Szaladjunk!
Szaladnak, a férfi is szalad.
Beérnek egy kapualjba, az idősebb nővér hirtelen megáll:
– Váljunk szét!
– Miért?
– Mert egy férfi egy apácát még követhet…
– De kettőt egyszerre? Az már túl nagy elköteleződés.
2.
Az újonc apáca először kap feladatot a kolostor konyháján.
Az apátnő szigorúan mondja:
– A receptet pontosan kövesse!
– Igen, főnővér.
– Semmit ne változtasson rajta.
– Igenis.
Ebédnél mindenki leül, megkóstolják a levest.
Az apátnő felnéz:
– Gyermekem… ez borzalmas.
– De hát mindent úgy csináltam, ahogy a könyv írta!
– Biztos?
– Igen.
– És a végén, hogy „tálalás előtt a kakast távolítsuk el”, azt is?
– Ó… azt hittem, az csak díszítés.
3.
Az apátnő megkérdezi az újonc nővért:
– Na, hogy telik az első hete a kolostorban?
– Nagyon jól, főnővér.
– Megszokta már a csendet?
– Igen.
– A korai kelést?
– Azt is.
– Az egyszerű életet?
– Igen, bár…
– Bár?
– Néha hiányzik a régi életem.
– És mi hiányzik belőle a legjobban?
Az újonc elgondolkodik, majd sóhajt:
– Az, hogy ott legalább akkor keltem korán, ha megérte.
