Az ápolónő első napja van a kórházban. Friss, lelkes, olyan “ma megváltom a világot” energiával, hogy még a fertőtlenítő is optimistább tőle.
A főnővér körbevezeti, és mondja:
– Nálunk a legfontosabb: türelem, empátia, és hogy mindig mindent dokumentálunk.
A beteg mond valamit? Írod.
A beteg sóhajt? Írod.
A beteg csak néz? Írod.
Az ápolónő bólint:
– Értem, főnővér. Jegyzetelek mindent.
Jön is az első beteg: egy bácsi, aki olyan morcos, mintha kötelező lenne.
– Jó napot, bácsi! Hogy érzi magát? – kérdi az ápolónő mosolyogva.
– Rosszul.
– Hol fáj?
– Mindenhol.
– És mióta?
– Mióta kérdez.
Az ápolónő még mindig mosolyog:
– Rendben, ezt is felírom.
Később jön a doktor, ránéz a kartonra:
– Hm… érdekes. Mi ez a sok bejegyzés?
Az ápolónő büszkén:
– A főnővér mondta, hogy mindent dokumentálni kell.
A doktor:
– Jó, csak… miért van itt az, hogy “a beteg rosszul van, mióta kérdezem”?
Az ápolónő:
– Mert ezt mondta.
A doktor sóhajt:
– Oké… megyünk tovább.
Délután megint bemegy az ápolónő a bácsihoz.
– Bácsi, hoztam a gyógyszert.
A bácsi ránéz:
– Mi ez?
– Fájdalomcsillapító.
– És használ?
Az ápolónő magabiztosan:
– Hát… általában igen.
A bácsi gyanakodva:
– “Általában”? És ha nálam nem?
Az ápolónő:
– Akkor szóljon, és szólok a doktornak.
A bácsi bólint:
– Jó.
Kis idő múlva az ápolónő visszamegy.
– Na, bácsi, jobb?
A bácsi:
– Nem.
– Még mindig fáj?
– Igen.
Az ápolónő sóhajt, írja a kartonba: “fájdalom nem csökkent”.
Erre a bácsi megszólal:
– Kisasszony… maga miért ír ennyit?
Az ápolónő:
– Mert mindent dokumentálni kell.
A bácsi bólint:
– Értem.
Pár perc csend… aztán a bácsi hirtelen megszólal:
– Kisasszony… írja fel azt is, hogy én most nagyon türelmes vagyok.
Az ápolónő mosolyog:
– Rendben, bácsi. Felírom.
A bácsi:
– Meg azt is, hogy már majdnem kedvelem magát.
– Felírom.
A bácsi:
– És most jön a legfontosabb. Írja fel, hogy én mindjárt fel fogok kelni.
Az ápolónő megijed:
– Jaj, bácsi, ne keljen fel, még pihennie kell!
A bácsi vigyorog:
– Nyugi, csak tesztelem, hogy tényleg mindent felír-e…
Az ápolónő mosolyog, fellélegzik, és írja:
“Beteg fel fog kelni (teszt jelleggel).”
Erre a bácsi hátradől, elégedetten:
– Na, akkor most már megnyugodtam.
Az ápolónő:
– Mitől?
A bácsi:
– Hogy ha egyszer tényleg baj lesz… maga nem a gyógyszert hozza majd először…
hanem a tollat. 😭😂🩺
