A székely bácsi ül a ház előtt, pipázik.
Arra jön egy városi turista, kezében térképpel.
– Bácsikám, jó napot!
– Hát… lehet az.
– Azt mondják, itt a közelben van egy forrás. Igaz ez?
– Van is, meg nincs is.
– Már hogy lenne egyszerre?
– Mert ha esik, van. Ha nem esik, kiszárad.
– Aha… És merre van?
– Egyenesen előre, aztán balra a sziklásnál.
– Ott egyenesen?
– Nem, ott jobbra.
– Ott nincs út.
– A forráshoz nem is kell út. Elég, ha tudja az ember, mit keres.
A turista megköszöni, elindul. Tíz perc múlva visszajön, csupa sár.
– Bácsi! Ez nem is forrás volt, hanem egy mocsár!
– Mondtam, hogy attól függ…
– Mitől?!
– Hogy mennyire akar forrást látni az ember.
– És ha vizet akartam?
– Akkor hozott volna otthonról palackban.
– De miért nem mondta?
hirdetés
– Mert csak akkor kérdezte, hogy van-e forrás. Azt nem mondta, hogy igazi is legyen.
– Bácsikám, maga filozófus?
– Inkább csak túl régóta vagyok itt.
Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel is!
hirdetés
