A szomszéd átkiabál: – Hagyja már, bátyám, hadd döntse el az a tyúk, hol akar tojni!
– Nem azzal van a baj, fiam, hogy mit akar, hanem hogy mit ejt el!
A tyúk persze nem hallgat senkire, és ott tojik.
A tojás legurul, leesik, és széttörik.
A bácsi legyint: – Na, mondtam én!
A szomszéd nevet: – Maga mindig mindent jobban tud!
– Hát, ha negyven éve ugyanaz az asszony dirigál, az ember kénytelen mindent megtanulni.
– Hát az asszony is ilyen makacs?
– Makacs? Olyan, hogy ha egyszer azt mondja, hogy nem lesz vacsora, akkor a tyúkok is koplalnak!
A szomszéd már dől a nevetéstől: – És maga mit csinál olyankor?
– Kimegyek a kertbe, és beszélek a növényekhez.
– És az segít?
– Persze. Ők legalább vissza nem szólnak.
– Hát, bátyám, maga aztán boldog ember lehet!
– Az is vagyok, fiam.
– Na és mi a boldogság titka?
– Egyszerű: megtanulni bólogatni időben.
– Csak ennyi?
– Nem, van még valami.
– Mi az?
– Hogy amikor az asszony beszél, én fejben disznót számolok.
– És mit csinál, ha közben megkérdezi, figyel-e?
– Akkor mondom neki: „Igen, drágám, de most a harmadik disznónál tartok, ne zavarjon!”
