A rendőr, a tükör, és a nyomozás

Egy nap a rendőr talál egy tükröt az út szélén. Felveszi, belenéz, és felkiált:

– Nahát! Ez az ember ismerős! Valahonnan biztos ismerem…

Hazaviszi a tükröt, és eldugja a szekrénybe, de előtte még egyszer belenéz:

– Ez biztosan valami bűnöző… hol láthattam?

Másnap elviszi a kapitányságra, és megmutatja a főnökének.

– Főnök, nézze csak! Ez a fickó gyanús nekem!

A kapitány belenéz a tükörbe, majd komoran bólint:

– Ez tényleg gyanús… és milyen pofátlanul néz vissza! Biztos nem tiszta.

Hívják a helyettes rendőrt is, ő is belenéz, és így szól:

– Hűha, ez tuti valami bűnöző! De mintha már láttam volna valami körözési plakáton…

A főkapitány úgy dönt, kivizsgálják az ügyet. Lefoglalják a „bizonyítékot” (a tükröt), és berakják a bizonyítékraktárba.

A takarítónő pár nap múlva rátalál, belenéz, és így morfondírozik:

– Hát ezek a rendőrök semmit sem változnak… csak magukkal vannak elfoglalva!

A vicc csupán szórakoztatás céljából készült, nem mások megbántására!

hirdetés
Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel is!
Olvasta már?  13 élethelyzet, ami rávilágít, hogy hogyan működnek a testvérkapcsolatok
hirdetés
hirdetés