A postás becsönget egy házhoz.
Az ajtón belülről vad ugatás hallatszik.
A gazda kinyitja, mögötte ott ugrál egy hatalmas kutya.
A postás félve hátrébb lép:
– Ez a kutya… nem harap, ugye?
A gazda nyugodtan:
– Dehogy, postás úr, ez csak játszik!
A kutya közben vicsorog, habzik a szája, ugrana is.
A postás izzad: – Biztos?
– Persze! – mondja a gazda. – A múltkor is csak a nadrágját tépte le a postásnak.
– Csak a nadrágját?! – hüledezik a postás.
– Igen! Szerencsére volt rajta tartalék.
A kutya ekkor előrerohan, a postás megijed, felmászik a kerítésre.
A gazda nevet: – Ugyan már, ne féljen!
– Nem félek én – lihegi a postás –, csak gyakorolom a „légipostát”!
A gazda: – Látja, még a kutya is örül neki.
A kutya közben tépi a bicikli kerekét.
A postás sóhajt: – Na jó, maga itt kapja a leveleit.
A gazda csodálkozik: – Miért?
– Mert a kutyája már átvette a csomagküldést!
