A lábak állapota sokat elárulhat a szív egészségéről
A legtöbben csak akkor kezdenek el foglalkozni a lábukkal, amikor már fáj, bedagad, zsibbad, vagy nehezebb lesz a járás. Pedig a láb sokszor előbb jelez, mint gondolnánk. Nem véletlenül mondják, hogy a testben minden mindennel összefügg: ha a keringés nem működik rendesen, annak a lábakon is megjelenhetnek a nyomai.
A szív feladata, hogy vért pumpáljon az egész testbe. Ez a vér szállítja az oxigént és a tápanyagokat a szervekhez, izmokhoz, szövetekhez. A lábak messze vannak a szívtől, ezért különösen érzékenyen reagálnak arra, ha a vérkeringés valahol akadályba ütközik. Ha az erek beszűkülnek, a vér nehezebben jut el a lábfejbe, a vádliba vagy a comb izmaiba. Ilyenkor a szervezet bizony jelezni kezd.
Az egyik legfontosabb figyelmeztető tünet a járás közben jelentkező lábfájdalom. Ha valaki séta közben azt érzi, hogy görcsöl a vádlija, húzódik a combja, fáj a csípő környéke, majd pihenés után a panasz enyhül, az nem mindig egyszerű fáradtság. Lehet, hogy a láb izmai nem kapnak elég vért terhelés közben. Ez gyakran érszűkületre utalhat.
Sokan ilyenkor legyintenek: „biztos csak sokat mentem”, „öregszem”, „rossz cipő volt rajtam”. Persze, néha tényleg ilyen egyszerű a magyarázat. De ha a fájdalom rendszeresen visszatér, mindig hasonló távolság után jelentkezik, és pihenésre javul, akkor ezt már nem érdemes félvállról venni. A láb ilyenkor nem hisztizik, hanem jelent.
A hideg lábfej is lehet árulkodó jel. Különösen akkor, ha az egyik láb látványosan hidegebb, mint a másik, vagy ha a lábfej sápadtabb, kékesebb, esetleg lilásabb színű. Ez arra utalhat, hogy a vér nem jut el megfelelően a végtagokba. Ugyanilyen figyelmeztető lehet a zsibbadás, bizsergés, gyengeségérzés vagy az, ha a lábon lévő kisebb sebek lassan gyógyulnak.
A lábdagadás szintén fontos üzenet lehet. Természetesen nem minden dagadás jelent szívproblémát. Bedagadhat a boka nagy melegben, hosszú állás után, ülőmunka miatt, visszérproblémától vagy bizonyos gyógyszerektől is. De ha a dagadás gyakori, mindkét lábat érinti, estére erősebbé válik, és mellette fulladás, fáradékonyság, mellkasi nyomás vagy hirtelen testsúlynövekedés is jelentkezik, akkor már gondolni kell a szív terheltségére is.
Amikor a szív nem tud elég hatékonyan pumpálni, a szervezetben folyadék halmozódhat fel. Ez a folyadék gyakran a bokánál, lábszárnál vagy lábfejnél jelenik meg először. Ezért nem szabad automatikusan azt gondolni, hogy a dagadt boka csak kényelmetlenség. Néha komolyabb belső folyamat látható jele.
A lábak állapota azért is fontos, mert az érrendszer nem különálló darabokból működik. Ha valakinek a lábaiban rosszabb a keringés, az gyakran azt jelenti, hogy máshol is lehet gond az erekkel. Az érelmeszesedés például nem válogat udvariasan, hogy „csak a lábban maradok”. Ugyanaz a folyamat érintheti a szív koszorúereit vagy az agyi ereket is.
Ezért a lábpanaszokat nemcsak helyi problémaként kell kezelni. A visszatérő lábfájdalom, a hideg végtag, a lassan gyógyuló seb, a zsibbadás vagy a tartós dagadás mind olyan jelzés lehet, amely a teljes keringési rendszer állapotáról mesél. Kicsit olyan ez, mintha a láb lenne a test csendes hírnöke: nem kiabál, csak kopogtat. De ha nem nyitunk ajtót, később már dörömbölni fog.
Különösen oda kell figyelni azoknak, akik dohányoznak, magas a vérnyomásuk, magas a koleszterinszintjük, cukorbetegek, túlsúllyal élnek, vagy a családjukban előfordult szív- és érrendszeri betegség. Náluk a lábtüneteket még komolyabban kell venni, mert nagyobb lehet az esélye annak, hogy a háttérben keringési probléma áll.
A megelőzésben nagy szerepe van a rendszeres mozgásnak. Nem kell rögtön sportemberré válni, nem ez a lényeg. Egy tempósabb séta, napi többszöri átmozgatás, lépcsőzés, könnyű torna vagy kerékpározás már sokat számíthat. A láb izmai mozgás közben segítik a vér visszaáramlását is, vagyis a mozgás nemcsak a lábnak jó, hanem a szívnek is.
Az ülőmunka különösen alattomos. Ha valaki órákon át ül mozdulatlanul, a keringés lelassulhat a lábakban. Ezért érdemes időnként felállni, sétálni pár percet, bokakörzést végezni, megmozgatni a vádlit. Apróságnak tűnik, de a test ezeket az apró törődéseket nagyon is meghálálja.
Fontos a megfelelő cipő is, főleg akkor, ha valakinek már vannak keringési vagy cukorbetegséggel kapcsolatos problémái. A túl szoros cipő, a nyomó varrások, a kényelmetlen talp mind ronthatják a láb állapotát. Egy apró seb is nagyobb gondot okozhat, ha a vérkeringés nem megfelelő.
A lábak rendszeres ellenőrzése sem butaság. Érdemes néha megnézni, nincs-e rajtuk elszíneződés, duzzanat, seb, bőrkeményedés, repedés vagy furcsa folt. Ez főleg cukorbetegeknél különösen fontos, de igazából mindenkinek hasznos szokás lehet. Nem kell paranoiásnak lenni, csak figyelmesnek.
Orvoshoz kell fordulni, ha a lábfájdalom rendszeresen járás közben jelentkezik, ha pihenésre ugyan elmúlik, de mindig visszatér, ha a láb hideg, zsibbad, elszíneződik, vagy ha seb jelenik meg rajta, ami nem akar gyógyulni. Ugyancsak fontos kivizsgálást kérni tartós vagy hirtelen jelentkező lábdagadás esetén, főleg ha légszomj, mellkasi panasz vagy erős fáradékonyság társul hozzá.
Azonnali segítséget igényelhet, ha az egyik láb hirtelen nagyon megduzzad, fájdalmas, piros és meleg tapintású, vagy ha mindehhez nehézlégzés, mellkasi fájdalom, ájulásérzés társul. Ilyenkor nincs helye a „majd kialszom” módszernek. Ez már nem házi praktikás szint.
A lábak egészsége tehát nem külön történet a szív állapotától. A kettő összekapcsolódik, mint folyó és meder. Ha a keringés rendben van, a lábak is könnyebben végzik a dolgukat. Ha viszont a vér útja akadályba ütközik, a lábak hamar jelezhetnek.
A legfontosabb üzenet egyszerű: figyeljünk arra, amit a testünk mond. A fájdalom, a dagadás, a zsibbadás vagy a hideg lábfej nem mindig jelent nagy bajt, de nem is szabad automatikusan semmibe venni. A lábaink egész életünkben visznek minket előre. Néha megérdemlik, hogy mi is komolyan vegyük őket.
