A három jóbarát a dzsungelben
Három jóbarát – egy magyar, egy német és egy francia – eltéved a dzsungelben. Egyszer csak törzsi dobok hangjára lesznek figyelmesek, és pár percen belül körbe is veszi őket egy csapat kannibál.
A törzsfőnök odalép, és így szól:
– Mivel tiszteljük az idegeneket, három kívánságotok lehet. Mindhárman kaptok egyet. Elsőként a magyar választhat.
A magyar gondolkodik:
– Ha már így alakult… kérek egy üveg jó magyar pálinkát.
Megkapja, lehúzza, ráz egyet, és elégedetten bólint.
A német következik:
– Én egy szép nagy tál bratwurstot kérek.
Megkapja, megeszi, és elmosolyodik.
A francia így szól:
– Én kérek egy jó francia vörösbort.
Megkapja, ízlelgeti, forgatja, elégedetten csettint.
A törzsfőnök ismét megszólal:
– Most pedig, jön a szertartás. Megölünk titeket, lenyúzzuk a bőrötöket, amiből kenut készítünk. A húst pedig – nos, azt megeszi a falu.
A három barát halálra vált, de ekkor a törzsfő így folytatja:
– De mivel becsüljük a bátorságot, adunk nektek egy-egy tőrt, hogy magatok végezhessetek magatokkal.
A német magához veszi a tőrt, a szívéhez emeli, és halkan azt mondja:
– Für Deutschland!
És meghal.
A francia szintén előveszi a tőrt, megcsókolja, és így szól:
– Vive la France!
És ő is meghal.
A magyar nézi a tőrt, nézi a kannibálokat…
Aztán hirtelen elkezdi felszabdalni a saját bőrét, és közben röhögve kiabálja:
– NA KÍVÁNCSI VAGYOK, MIBŐL CSINÁLTOK KENUT, TE VADKAN!!!