A férj vasárnap reggel boldogan ébredt.
Nyújtózott egyet, majd mosolyogva kiment a konyhába.
A felesége már ott ült kávéval a kezében.
Ez önmagában gyanús volt.
– Jó reggelt, drágám! – mondta a férj.
– Jó reggelt.
– Mi ez a nagy mosoly?
– Semmi.
– Biztos?
– Persze.
A férj leült.
– Olyan furcsán kedves vagy.
– Nem lehetek kedves?
– Dehogynem…
– csak általában olyankor vagy ilyen, amikor hibáztam.
A feleség kortyolt egyet a kávéból.
– És most hibáztál?
– Még nem tudom.
A férj kezdett ideges lenni.
– Most komolyan… mi történt?
– Semmi különös.
– Akkor miért nézel rám úgy?
– Hogy?
– Mint aki már eldöntötte a vagyoni megosztást.
A feleség felnevetett.
– Túl sok filmet nézel.
– Túl régóta vagyok házas.
Pár másodperc csend következett.
Aztán a feleség megszólalt.
– Képzeld… tegnap találkoztam az exeddel.
A férj félrenyelte a kávét.
– Melyikkel?!
– Na látod.
A férj köhögni kezdett.
– Ez csapda volt.
– Nem is kicsi.
– És mit mondott?
– Azt, hogy te régen sokkal romantikusabb voltál.
A férj megköszörülte a torkát.
– Régen több energiám volt.
– Most meg?
– Most már örülök, ha élve kijutok egy vitából.
A feleség próbált komoly maradni.
– Szóval szerinted én fárasztó vagyok?
– Nem.
– Akkor?
– Tapasztalt.
– Az mit jelent?
A férj sóhajtott egy nagyot.
– Hogy te már úgy veszekszel…
– mint egy ügyvéd, egy nyomozó és egy NAV-ellenőr egyszerre. 😄
