Egy férfi beül egy egyetemi előadásra.
Nem is tanul ott, csak beült, mert esett az eső és bent meleg volt.
Mire feleszmél, már kiosztották a dolgozatokat.
– Biológiavizsga – mondja a professzor. – Téma: gombák szaporodása.
A férfi nem ért semmit, de nem akar feltűnést kelteni, úgyhogy ír valamit:
„A gombák spórákkal szaporodnak, ami… tulajdonképpen nagyon magányos dolog.
Mint amikor megpróbálunk kapcsolatba lépni a világmindenséggel egy kavics segítségével.”
Kész, beadja.
Egy hét múlva jön az e-mail:
„Kedves Hallgató, ön az egyetlen, aki igazán értette a gombák lényegét. 5-ös.”
A férfi zavarban van. Nem is tudta, hogy beiratkozott.
Megkapja a NEPTUN-kódot.
A tanulmányi osztály gratulál.
A következő félévben ösztöndíjat kap. A témája: „A spórák mint társadalmi metafora”.
Elkezd interjúkat adni. A TEDx-re is meghívják.
Ott ül, zakóban, és mondja:
– Tulajdonképpen mindannyian spórák vagyunk, csak nem merjük kimondani.
A közönség sírva tapsol.
Valaki odakiált:
– Spóra vagyok, testvér!
A férfi hazaér, leül.
Benéz a hűtőbe.
Penészes sajt.
