A férj belép a nappaliba, és látja, hogy a felesége a kanapén ül, kezében a telefonjával, de nem görget.
Csak nézi.
Ez már önmagában gyanús.
– Mit csinálsz? – kérdezi a férj óvatosan.
– Semmit. – mondja a feleség.
A férj megáll.
– Az nem jó jel.
– Miért?
– Mert amikor semmit csinálsz, akkor mindig valami készül.
A feleség felnéz, elmosolyodik.
– Csak megnéztem a fotókat.
– Milyen fotókat?
– A régieket.
A férj megkönnyebbül.
– Az jó. Szeretem a régi fotókat.
– Én is. Főleg azokat, amin mosolyogsz.
– Miért?
– Mert azokon még nem tudtad, hogy mi vár rád.
A férj idegesen nevet.
– Mire gondolsz?
A feleség lezárja a telefont, és megszólal:
– Arra, hogy akkor még azt hitted, a „majd megbeszéljük” tényleg azt jelenti, hogy soha.
A férj egy pillanatig hallgat, majd halkan kérdez:
– Ugye ez nem most lesz?
A feleség feláll:
– Nem. Már tegnap lett volna. Ma csak emlékeztetlek.




















