🔴 A feleség a konyhában áll, kezében egy fakanállal, mint aki épp morális leckét tartani készül.
🔴 A férj a hűtő előtt áll, teli szájjal, mint aki már sejti, hogy rosszkor jött ki a konyhába.
– Drágám, te mit csinálsz, amikor ideges vagy? – kérdezi a férj félénken.
– Főzök – feleli a feleség szigorúan.
– És most mit főzöl?
– Téged… ha nem teszed le azt a süteményt, amit az ünnepre sütöttem! 😂
+1VICC
A házban a béke és a feszültség különös elegye vibrált — tudod, az a fajta hangulat, amikor a férj még nem tudja, hogy bajban van, de a feleség már eldöntötte, hogy dehogynem.
Zsófi a konyhában sürgölődött, épp a heti rendrakási hadműveletet irányította.
A férje, Gergő, a nappaliban ült, és a telefonját görgette, mint aki élet-halál harcot vív az unalom ellen.
– Gergő! – hallatszott a konyhából.
– Igen, drágám?
– Tudod, mit kéne ma csinálnunk?
– Persze! Pihenni!
– Nem, rendet rakni.
– Én rendben vagyok, köszi.
– A lakás nincs!
– Az más kérdés. Én támogatom a takarítást… lelkileg.
Zsófi megjelent a konyhaajtóban, karba tett kézzel, az a klasszikus „szóval így lesz ez?” pillantással.
– Gergő, mióta is lakunk itt?
– Három éve.
– És hányszor segítettél nagytakarításkor?
– Hm… három éve lakunk itt, szóval… egyszer?
– Mikor?
– Most. Előre szólok, hogy ezt már beleszámíthatod.
A feleség felsóhajtott.
– Jó, akkor kezdjük az ablakokkal.
– Azokat minek?
– Koszosak!
– Az élet is az, mégsem pucoljuk meg.
– Gergő!
– Na jó, de ha már pucolok, kávészünetet tarthatok?
– Ha kész vagy.
– Akkor először csinálok kávét, hogy legyen mit megszakítani.
Egy óra múlva Zsófi benézett a nappaliba.
A férj egyáltalán nem az ablakot tisztította — hanem a YouTube „10 tipp, hogyan kerüld el a házimunkát” videóját nézte.
– Mit csinálsz?! – kérdezte Zsófi.
– Kutatom a hatékony módszereket.
– És találtál valamit?
– Igen, azt írják, jobb kommunikáció kell a házastársak között.
– Akkor kommunikálj!
– Szeretlek, drágám.
– Ez nem segít!
– Dehogynem! Én most érzelmileg támogatom a folyamatot.
Zsófi már csak legyintett.
– Tudod mit? Most már tényleg megcsinálom én.
– Na, végre, egy döntés, amivel mindketten jól járunk.
– Te biztosan nem!
– Miért?
– Mert ha én takarítok, te főzöl.
– Én?!
– Igen. Két opciód van: vagy főzöl, vagy újra ablakot pucolsz.
– Hm… mennyi ablakunk is van?
– Tíz.
– Rendben, főzök.
Nagy sóhaj, majd Gergő elindult a konyha felé.
– Mit főzzek?
– Valami egyszerűt.
– Akkor hideg szendvics jó lesz?
– Meleg ételt mondtam.
– Jó, akkor mikróban melegítem a hideg szendvicset.
– Zseniális.
– Tudom, miért is hívnak itthon kreatív szakembernek.
– Azért, mert mindig kitalálsz valamit, hogy ne azt csináld, amit kéne!
Fél óra múlva a konyhából füst és gyanús illat szivárgott.
Zsófi beszaladt.
– Mit csinálsz te?!
– Főzök!
– De ez ég!
– A szenvedélyem!
– Ez nem szenvedély, ez szén!
– Legalább nem nyers.
– És mit akartál eredetileg?
– Rántott hús.
– És mi lett belőle?
– Rántott katasztrófa.
Zsófi már nevetett.
– Komolyan, Gergő, te egy külön kategória vagy.
– Igen, én az a férj vagyok, aki minden házimunkát egyszer próbált… és tanult belőle.
– Mit?
– Hogy legközelebb inkább virágot hozok.
– És azzal mit akarsz elérni?
– Hogy ne a konyhában haljak meg. 😂😂





















