A feleség a hálóban áll, kezében egy pár zoknival, mint aki bizonyítékot talált.
A férj a fotelben ül, telefonját nyomkodva, mint aki nem sejti, hogy mindjárt ítélet születik.
– Drágám, ez meg mi? – kérdezi a feleség.
– Egy zokni.
– De csak egy!
– A másik biztos elment sétálni…
– Vagy te hagytad el a mosásban!
– Nem, az biztosan megszökött – túl sokat látott ebben a házban.
– És ha megtalálom?
– Akkor kérlek, mondd meg neki, hogy visszajöhet, én megígérem, ezentúl nem hagyom a földön! 😂
+1VICC
Vasárnap délután volt.
A feleség, Klári, a nappaliban állt, porszívóval a kezében, mint egy hadvezér, aki már látja az ellenség minden gyenge pontját.
A férj, Pisti, a kanapén feküdt, lábát feltéve az asztalra, mint aki épp stratégiai szünetet tart egy fontos „semmittevési művelet” közepén.
– Pisti, segíts már! – szólt Klári.
– Miben, drágám?
– Kezdd ott, hogy legalább úgy csinálsz, mintha érdekelne, mi történik körülötted.
– Engem minden érdekel!
– Tényleg?
– Persze! Most is figyelem, hogyan porszívózol.
– Akkor legalább a lábad vedd le az asztalról!
– Nem lehet, drágám, az a ház fő statikai tartóeleme.
– Az a lábad, nem a fal!
– De ha leengedem, az egész rendszer összeomlik.
– Milyen rendszer?
– A kanapén töltött vasárnap szent rendszere.
Klári mély levegőt vett.
– Pisti, legalább a mosogatást csináld meg!
– Most?
– Igen, most!
– De hát a tányérok nem futnak el…
– Nem, de mindjárt repülnek.
– Jó, jó, megyek – morogta Pisti, és elindult a konyhába.
Egy perc múlva visszaszólt:
– Klári! Hol van a mosogatószer?
– Ott, ahol mindig.
– És az hol van?
– A szekrényben.
– Melyikben?
– A mosogató alatt!
– Melyik polcon?
– Pisti, szerinted hány polc van ott?!
– Hát… én inkább nem nyúlok hozzá, nehogy elrontsam a rendszert.
– Rendszert? Az a káosz, amit te csinálsz, nem rendszer!
– De legalább állandó.
Klári a fejét fogta.
– Esküszöm, te direkt csinálod, hogy ne kelljen segíteni.
– Dehogy! Csak próbálok hatékony lenni.
– Hatékony?
– Igen! Ha megvárom, amíg te megcsinálod, biztosan jól lesz elvégezve.
– Te tényleg képes vagy minden lustaságot elméletté formálni!
– Ezt nevezem szellemi munkának.
– Azt nevezem én: idegbajnak.
Klári ekkor lekapcsolta a porszívót, és a férj elé állt.
– Na jó, elmagyarázom egyszerűen: ha ma este nincs rend, nincs vacsora.
– Értem… – bólintott Pisti. – Tehát éhezünk.
– Nem, te éhezel.
– Ez zsarolás!
– Ez házasság.
Pisti nagyot sóhajtott, felállt, és elindult a konyhába.
Klári a nappaliból figyelte.
Hallotta, ahogy a férj csörömpöl, a víz csobog, majd… csend.
Pár perc múlva Pisti kijött, győzedelmes mosollyal az arcán.
– Na, kész!
– Tényleg elmosogattál?
– Persze!
– És a tányérok?
– A mosogatógépben vannak.
– Dehát az üres volt!
– Most már tele van – mondta Pisti büszkén.
– És elindítottad?
– El kellett volna?!
Klári csak a homlokát fogta.
– Te… egyszerűen javíthatatlan vagy.
– De legalább tiszta lelkű!
– Inkább koszos kezű.
– Nézd, drágám, szerintem én vagyok a házban a legstabilabb tényező.
– Mert nem mozdulsz.
– Pontosan. És a stabilitás fontos egy kapcsolatban.
– Igen, de nem a poros sarokban!
Pisti felnevetett, és odalépett a feleségéhez.
– Hogy még dühösen is szép vagy.
– Ne próbálj most hízelegni.
– Nem hízelgek, csak menekülök.
– És hová?
– A mosogatógéphez, hogy megtanuljam, hogyan kell elindítani. 😂😂
