Az anyós beállít, mintha ő lenne a DHL.
– Csak beugrottam, mert kíváncsi voltam, épp mit bénáztok!
A meny oldalra súgja a férjének:
– Szerintem a „kíváncsiság” szót már rég lecserélte „beleszólásra”.
A férj erőltetetten mosolyog:
– Anya, jó, hogy itt vagy!
– Tudom, fiam, mindenkinek hiányzom.
– Biztos? – morogja a meny. – Mert nekem még meg se jött az időm, és máris feszülök.
Az anyós körbenéz.
– Atyavilág! Ez a nappali így néz ki?
– Anyuka, tegnap takarítottunk.
– Hát, akkor tegnap valaki nagyon félvállról vette a munkát.
A férj közbelép:
– Anya, kérlek…
– Nyugi, fiam, nem ítélkezem. Én csak látok.
– Ha kevesebbet látna, boldogabb lenne a család – szól oda a meny.
Ebédnél az anyós belekóstol a tésztába.
– Ez mi?
– Bolognai.
– Hát… ez nem olasz. Ez… valami.
A meny elmosolyodik.
– Anyuka, maga a Google fordító ősverziója: mindig mindent félreértelmez.
Délután lehuppan a kanapéra.
– Ez túl puha!
– Anyuka, ez ülőalkalmatosság, nem katonai laktanya.
A férj vállat von.
– Anya, miért kell mindig kritizálni?
– Én nem kritizálok, csak segítek.
– Igen – morog a meny –, mint az automata frissítés: senki nem kérte, mégis megtörténik.
Este tévét néznek.
– Lányom, ilyen műsorokat nézel?
– Igen.
– Nem csodálom, hogy néha furcsán viselkedsz.
– Anyuka… ezek a műsorok legalább nem beszélnek vissza. Maga bezzeg…
Másnap reggel az anyós a konyhában turkál.
– Hol van a fakanál?
– Ott, ahol maga tegnap elrakta.
– Én? Soha!
– Persze, anyuka. A fakanál biztos önmagát teleportálta.
Ebédnél újra beleköt valamibe.
– Fiam, ez a krumpli íztelen!
– Azért, mert maga annyit beszélt felette, hogy minden fűszer elpárolgott.
A férj sóhajt.
– Anya, mikor indulsz haza?
– Majd, ha érzem, hogy már hiányzom.
A meny suttog:
– Akkor ez még odébb lesz… jó messze odébb.
Az anyós sértődötten feláll.
– Én nem is tudom, miért jövök ide!
– Mi se, anyuka, a GPS is sír, amikor beírja a címünket.
A férj kikíséri.
– Anya, ne haragudj, fáradtak vagyunk.
– A tisztelet hiányzik, fiam.
– Dehogy hiányzik, csak maga mindig elpakolja, amikor itt van.
Ahogy becsukódik az ajtó, a férj mély levegőt vesz.
– Vége?
A meny felkacag.
– Nyugi, a te anyád olyan, mint a Windows-frissítés:
amikor már azt hiszed, hogy vége… újraindul. 😂🔥
