🔴 Az anyós visszafordul az ablaktól, és olyan tekintettel néz a férjre, mintha most döntene róla végleg.
🔴 A férj zavartan felnevet – de az nevetés inkább védekezés, mint öröm.
– Azt hittem, már javult a kapcsolatunk…
– Javult is. Már nem sóhajtok minden alkalommal, amikor megszólalsz.
– Ez haladás!
– Igen. Most már csak a belső sikítás marad.
– Néha úgy érzem, csak szavakat keresel, hogy bánts.
– Nem keresem. Jönnek maguktól.
– És ha egyszer elfogynak?
– Akkor előveszem a tekintetem. Az is elég.
– De legalább nevetni tudsz, ha viccelek…
– Igen, de csak ha utánam csukod az ajtót.
– Az fájt.
– Ez volt a cél.
– Tudod mit? Elmegyek egy hétre. Csak hogy kipróbáljuk, milyen nélkülem.
– Remek ötlet!
– Hátha hiányozni fogok…
– Vagy rájövünk, hogy az ajtó nemcsak becsukódik… hanem zárható is. 😈