Egy ötvenes magyar férfi úgy dönt, elmegy pszichológushoz, mert szerinte valami nincs rendben. Már az első ülésen belekezd:
– Doktor úr… én azt hiszem, depressziós vagyok. Reggelente nincs kedvem felkelni, a munkám idegesít, az asszony csak sorozatokat néz, a gyerekem influenszer akar lenni, a kutyám meg vegetáriánus.
A pszichológus bólint:
– És mikor kezdődött ez az érzés?
– Nagyjából akkor, amikor 1986-ban felvettek a konzervgyárba. De lehet, hogy már akkor is éreztem, amikor először megkóstoltam a hideg spenótot.
A pszichológus jegyzetel. A férfi folytatja:
– Minden este ugyanaz a rutin. Leülök, megmelegítem a vacsorát, belenézek a hírekbe, és azt érzem, hogy ha még egyszer meghallom a szót, hogy „gazdasági megszorítás”, én is megszorítok valakit… nyakon.
– Aha… – mondja a pszichológus. – És mit csinál ilyenkor?
– Átváltok a sportcsatornára. De ott meg a Fradi kikap. És az már sok.
A pszichológus mélyen a férfi szemébe néz, és azt mondja:
– Uram… ön nem depressziós.
– Nem?
– Nem. Ön magyar.
A vicc szórakoztatás céljából történt, nem célunk bár kit megbántani vele!
