Az öregasszony házhoz hív egy szerelőt, mert elromlott a mosógépe. Miután a fiatal szerelő srác végez a javítással, az öreglány felajánlja neki, hogy helyezze csak magát kényelembe a heverőn, és ő addig bemegy a szobába előkeresni a pénzét, hogy kifizesse a javítás díját. A szerelő várakozás közben megpillant egy tál mogyorót maga előtt az asztalon, ezért elkezdi eszegetni.
Mire az öregasszony visszajön, szinte az összes mogyoró elfogy a tálból, ezért a srác mentegetőzni kezd:
– Elnézést, de várakozás közben megettem az összes mogyorót a tálból.
Erre az öregasszony legyintve:
– Semmi baj fiam, én úgysem tudom már megrágni, ezért csak a csokit szoktam leszopogatni róla.
+.1 VICC
A férj szinte beront otthon az ajtón, amikor hazaér a munkából, és egyből a feleségének szegezi a kérdést:
– Te mit csinálnál, ha nyernénk a lottón?
Azonnal elválnék tőled, elköltöznék és természetesen vinném a pénz felét.
Erre a férj boldogan:
Akkor már kezdhetsz is csomagolni! Tessék, itt van 927 forint, kettesünk volt az 5-ös lottón.
+1VICC
Gergő megfogadta, hogy ma végre produktív lesz.
Nem halogat.
Nem kifogásokat keres.
Nem ül le „csak öt percre”.
Reggel hatkor felkelt.
Ez már gyanús volt.
Kávét főzött, leült az asztalhoz, és elővette a teendőlistát.
A lista hosszú volt.
Túl hosszú.
Olyan hosszú, hogy pszichológiai segítséget igényelt volna.
„Na, kezdjük az elsővel” – mondta magának.
A lista első pontja: „rendet rakni”.
Gergő körbenézett.
A szoba visszanézett.
És nyert.
Elkezdett pakolni.
A fiókban talált egy kábelt.
Nem tudta, mihez tartozik.
De biztos volt benne, hogy egyszer nagyon fontos lesz.
Visszatette.
Talált egy számlát.
Nem tudta, befizette-e.
Biztos volt benne, hogy igen.
Ez is gyanús volt.
A telefon rezgett.
„Csak megnézem” – mondta.
Ez volt a második hiba.
Egy értesítés.
Aztán még egy.
Aztán „csak egy videó”.
Aztán „hogy lett már dél?”.
Gergő pánikba esett.
„Semmit nem csináltam!”
Megnyugtatta magát: „De legalább gondolkodtam rajta.”
Újra leült a listához.
A második pont: „edzés”.
Felállt.
Megfeszítette a karját.
„Ez már majdnem az.”
Leült.
A harmadik pont: „egészséges ebéd”.
Kinyitotta a hűtőt.
A hűtő üres volt.
De legalább őszinte.
Gergő bezárta.
„Rendben, akkor rendelünk.”
A rendelés közben eszébe jutott:
„Nem akartam spórolni?”
De már késő volt.
A kupon nem működött.
Ez személyes támadásnak tűnt.
Evés közben eldöntötte, hogy délután mindent bepótol.
Ez volt a harmadik hiba.
Délután leült dolgozni.
Megnyitotta a laptopot.
Frissítés.
Újraindítás.
„Ez is munka” – nyugtatta magát.
Este hét lett.
A lista ott feküdt érintetlenül.
Gergő fáradt volt.
Nagyon.
Úgy fáradt, mintha tényleg csinált volna valamit.
Leült a kanapéra.
Sóhajtott egyet.
„Holnap másképp lesz.”
Ekkor ránézett a teendőlistára.
És ott, legalul, apró betűkkel ezt olvasta:
„Ha semmi nem sikerül:
legalább ne idegeskedj rajta.”
Gergő elmosolyodott.
Áthúzta az egyetlen sort.
És kimondta a nagy csattanót, teljes nyugalommal:
„NA VÉGRE.
EGY FELADAT,
AMIT TÉNYLEG ELVÉGEZTEM.” 😳💥
