A férj ül a nappaliban, békésen nézi a meccset.
Egyszer csak belép a feleség:
– Anyám holnap jön hozzánk egy hétre.
A férj megdermed.
– Egy hétre? És marad is?
– Igen – mondja a feleség. – De ne aggódj, most nyugodt lesz. Jó kedve van.
Másnap megérkezik az anyós.
Mosolyog, sütit hoz, még a férjnek is kedvesen szól:
– Szia, fiam! Hogy vagy?
A férj gyanakodva nézi:
„Ez csapda…”
Az első nap nyugodt.
Második nap: az anyós elkezd pakolni a férj szekrényében.
– Csak rendszerezem – mondja.
Harmadik nap: a férj kedvenc bögréje eltűnik.
– Repedt volt – mondja az anyós. – Kidobtam.
Negyedik nap: a férj hazaér, és a nappaliban új függöny van.
– A régiek porosak voltak – mondja az anyós.
Ötödik nap: a férj már csak suttogva beszél a saját lakásában.
Hatodik nap: az anyós bejelenti, hogy hoz egy kutyát.
– Kicsi, aranyos, és nem hullik a szőre – mondja.
A férj már csak a garázsban mer sírni.
Hetedik nap reggel: az anyós bejelenti, hogy még egy hetet marad.
A férj feláll, kimegy, és eltűnik.
Este visszajön, kezében egy nagy bőrönd.
A feleség kérdi:
– Mi ez?
A férj:
– Elköltözöm.
A feleség döbbenten nézi:
– Miért?
A férj:
– Mert ha már az anyósom úgy viselkedik, mintha ő lenne itt az úr… akkor én inkább leszek a vendég!
