A férj reggel izgatottan szalad ki a konyhába, a telefonját lobogtatja.
– Drágám! Képzeld! A főnököm azt mondta, hogy ma kiválaszt egy embert, akit előléptet!
A feleség kortyol a kávéból.
– Na és?
– És én tuti esélyes vagyok! Ma végre megmutatom, mit tudok!
A feleség ránéz.
– Mit fogsz megmutatni?
– Hát… mindent! Profin fogok dolgozni, gyors leszek, okos, kedves, határozott…
Nem késlekedek, nem bénázok… semmi hiba!
A feleség elmosolyodik:
– Ez olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy ma a macska nem dob le semmit az asztalról.
– Ne viccelj már! – sértődik meg a férj. – Ez komoly!
Még öltönyt is felveszek, hogy komolyan vegyenek.
– Hűha. – bólint a feleség. – Nálunk is felvehetnél néha “komolyanvevős” üzemmódot.
A férj nem hallja meg, mert már a tükör előtt gyakorolja a “vezetői mosolyt”.
Indulás előtt még bejelenti:
– Ma este ünneplünk!
Készíts valami finomat, mert előléptetett ember jön haza.
A feleség csak annyit mond:
– Oké.
Este a férj hazajön… mint egy leeresztett lufi. Kabát a földre, táska a kanapéra, arc: ”ne szólj hozzám, mert összeomlok”.
A feleség a konyhából kiabál:
– Na? Előléptetés?
A férj morog:
– Nem. Semmi.
– Mi történt?
A férj leül, sóhajt:
– A főnök behívott mindenkit, és azt mondta:
“Ma kiválasztok valakit, aki bizonyítja, hogy alkalmas vezetőnek.”
A feleség:
– Aha.
A férj folytatja:
– Aztán ránézett a csapatra… és azt mondta:
“Valaki hozza be nekem a legnehezebb feladatot.”
A feleség:
– És?
A férj:
– És én… gyorsan felálltam, hogy megmutassam, milyen határozott vagyok…
A feleség már érzi:
– Ne mondd, hogy…
A férj:
– …és azt mondtam: “Főnök, én hozom!”
A feleség:
– Jézusom… és mi volt a feladat?
A férj lesüti a szemét:
– A kávéja.
A feleség néz egy pillanatig, aztán annyit mond:
– Nyugi. Legalább ma tényleg vezetői feladatot kaptál.
– Milyen vezetőit?
A feleség mosolyog:
– Levezetted a kávét az irodában. ☕😂
