Egy aprócska kislány a Keleti pályaudvaron, elveszve és egyedül. Eszter néni, egy kedves virágárus volt az, aki nem fordította el a tekintetét. Azt mondják, a legkisebb kedvesség is csodákra képes. Olvasd el a történetet, hátha a te szívedet is megérinti. Ha igen, kérlek, oszd meg, hogy minél több emberhez eljusson ez a megható pillanat. ❤️ #megható #igaztörténet #együttérzés #segítség
Egy aprócska, kócos kislány ült a budapesti Keleti pályaudvar zsúfolt várótermében. Apró kezeit szorosan kulcsolta, arcán soha el nem múló szomorúság ült. Talán hatéves lehetett, de a tekintetében egy egész életnyi fájdalom tükröződött. Senki sem látta, senki sem vette észre a sarokban húzódó kis alakot. Mindenki sietett, rohant a vonatokhoz, a saját dolgával volt elfoglalva.
Eszter néni, egy idős asszony, aki naponta a pályaudvaron árulta a virágait, megpillantotta a kislányt. Megállt előtte, és lehajolt hozzá. „Mi a baj, kislányom?” – kérdezte kedvesen, hangjában őszinte aggodalommal.
A kislány lassan felemelte a fejét. Nagy, barna szemei tele voltak könnyel. „Elvesztettem anyukámat” – suttogta halkan, mintha félne, hogy a szavak elszállnak a zajos térben. „Azt mondta, itt fog várni rám, de sehol sincs.”
Eszter néni szíve összeszorult. Tudta, milyen kegyetlen tud lenni az élet, különösen a legvédtelenebbekkel. Megfogta a kislány apró kezét. „Ne félj, kicsim. Megkeressük őt együtt.”
Órák teltek el. Eszter néni a kislánnyal kézen fogva járta a pályaudvart. Megkérdeztek mindenkit, akivel találkoztak, de senki sem látta a kislány édesanyját. A remény lassan kezdett elhalványulni.
Ahogy a nap lenyugodott, és a pályaudvar kiürült, a kislány arca egyre kétségbeesettebbé vált. Eszter néni leült mellé a padra, átölelte a remegő testét. „Sajnálom, kincsem” – mondta lágyan. „Lehet, hogy… lehet, hogy valamiért nem tudott eljönni.”
A kislány hirtelen felnézett. „Nem! Ő megígérte! Anya soha nem hazudik!”
Ekkor egy hang hallatszott a hangosbemondóból. Egy fáradt, megtört hang, ami valahogy mégis ismerősnek tűnt. „Kérjük, jelentkezzen a Keleti pályaudvar információs pultjánál egy kislány édesanyja. A kislányát megtalálták a váróteremben.”
A kislány arca felragyogott, mint a felkelő nap. „Anya!” – kiáltotta, és felpattant a padról. Eszter néni kézen fogva vezette őt az információs pulthoz.
Ott állt az édesanya, arcán a megkönnyebbülés és a végtelen szeretet könnyei csillogtak. Amikor meglátta a kislányát, egy halk nyögés szakadt fel belőle, és lerohanta őt. Szorosan átölelte, mintha soha többé nem akarná elengedni.
Eszter néni meghatottan nézte a jelenetet. Tudta, hogy egy apró kedvesség, egy kis odafigyelés néha csodákra képes. Ahogy a kislány és az édesanyja egymásba kapaszkodva távoztak, Eszter néni egy halk mosolyt engedett meg magának. A virágok illata hirtelen sokkal édesebbnek tűnt.
A kép illusztráció
A történet természetesen egy kitalált történet csak szórakoztatás céljából jött létre.
Ha tetszett oszd meg ismerőseiddel is! Köszönjük!
