Három idős barát üldögél egy padon a parkban.
Jó idő van, süt a nap, beszélgetnének…
csak hát a hallás már nem a régi.
Az első öreg sóhajt:
– Olyan jó lenne már egy kis csend ebben a világban…
A másik kettő nem reagál. Nem értik.
A második öreg azt mondja:
– Én meg azt szeretném, ha a feleségem megkérdezné egyszer,
hogy jól vagyok-e!
Hirdetés
A harmadik erre felkapja a fejét:
– Mi van?! Menjetek már közelebb, nem hallok semmit!
Az első odalép hozzá, és ordítva elismétli:
– AZT MONDTAM, OLYAN JÓ LENNE EGY KIS CSEND!
A második is odamegy, és ordít:
– ÉN MEG AZT MONDTAM, JÓ LENNE, HA A FELESÉGEM TÖRŐDNE VELEM!
A harmadik öreg erre elgondolkodik, bólogat… majd így szól:
– Én meg azt mondtam… hogy menjünk el orvoshoz, mert ti ketten teljesen süketek vagytok!
Még több vicc:
Ádám sétál az Édenben, és panaszkodik Istennek:
– Uram, olyan egyedül érzem magam. Jó lenne valaki, akivel beszélhetek.
Isten így szól:
– Hoztam neked egy társat, Ádám. Ő lesz Éva.
Nagyon kedves lesz, mindig törődik majd veled,
sőt minden nap elmondja, milyen különleges vagy.
Ádám boldogan néz Évára:
– Ez nagyszerű! És… mit kell ezért tennem?
Isten mosolyog:
– Csak viselkedj hozzá kedvesen, és értékeld meg, hogy melletted van.
Ádám megkönnyebbül:
– Hú, már azt hittem, megint valamit áldoznom kell…
Hirdetés
Éva ránéz:
– Nyugi, Ádám… ma csak nekem kell áldoznod.
