🚜 „A székely és az automata traktor”

A gyárban új csodát mutatnak be: önvezető traktort, ami magától szánt, vet és még dudál is, ha elakad.
A faluból odahívják a legnagyobb gazdát, az öreg székelyt, hogy próbálja ki.

– Na, bátyám, ez itt a jövő! – mondja a mérnök.
– Az lehet, fiam, de a múlt még mindig az én istállómban áll!

Beültetik a székelyt a traktorba, az meg elindul magától.
– Nézze, bátyám, önnek csak ülnie kell!
– Én meg szántani jöttem, nem nyaralni!

A traktor elindul, szépen dolgozik.
A mérnök büszkén mondja:
– Ez a gép felismeri, ha akadály van előtte!
– Az enyém is – mondja a székely.
– Hogyhogy?
– Ha akadály van, akkor én felismerem!

Egy óra múlva a traktor megáll, nem mozdul.
– Na, most mit csinál, fiam?
– Most tölt.
– Micsoda?
– Feltölti magát.
– Hát az én lovam is, csak neki abrak kell, nem konnektor!

A mérnök nevet, a traktor meg hirtelen újraindul, és egyenesen a csűr felé veszi az irányt.
A székely meg csak legyint:
– Na látod, fiam, ez is hazatalál, mint a rendes traktor, csak lassabban!

A végén a mérnök megkérdezi:
– Mit szól hozzá, bátyám?
– Ügyes, fiam, de ha ez a traktor ilyen okos, miért nem szántja fel magát?