🔴– Te, drágám, szerinted jól nézek ki ebben a ruhában?
🔴– Attól függ, hova mész benne.
– A boltba.
– Akkor teljesen jó.
– És ha színházba mennék?
– Akkor inkább maradj a boltban.
– Ez most egy burkolt kritika?
– Nem, ez nyílt menekülés.
– Legalább mondj valami kedveset!
– Jó… ebben a fényben egész szép vagy.
– Milyen fényben?
– Sötétben.
– Na, most már biztosan nem veszek neked semmit.
– Akkor mégsem olyan rossz ez a ruha.
– Ne próbáld kimagyarázni!
– Inkább átölellek.
– Aha, hogy ne tudjak ütni, mi?
– Tisztában vagyok a veszélyekkel.
– És mégis vállalod?
– Igen, mert szeretlek.
– Na végre egy normális mondat!
– …és mert félek a párnacsatától.
– Úgyis te kapod az elsőt.
– Az utolsót is?
– Csak ha rosszul válaszolsz.
– Akkor gyorsan kussolok.
– Helyes.
– Szerintem ebben a ruhában gyönyörű vagy.
– Tényleg?
– Igen. A boltban biztos adnak rá kedvezményt.
– Miért, szerinted leárazásra érdemes vagyok?
– Nem. Én minden nap kincsként élek veled… csak néha blokk nélkül.